2007 évi LXI. törvény
Leglényegesebb változások 2007 szeptember 01-től:
A Kft-ék törzstőkéje 500.000 Ft lehet. Az zártkörűen működő részvénytársaságok alaptőkéje 5.000.000 Ft a nyilvánosan működő részvénytársaságok alaptőkéje 20.000.000 Ft.
"Visszaáll" az a szabályozás miszerint vezető tisztségviselőket vagy munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban lehet alkalmazni.
Azok a társaságok, amelyek még az 1997 évi CXLIV. törvény rendelkezési alapján jöttek létre illeték és közzétételi díj fizetése nélkül bejelentéssel élhetnek a cégbíróság felé. A bejelentésnek tartalmaznia kell, hogy a társasági szerződés módosítására nincsen szükség, mert annak a rendelkezései a jelenlegi (kötelező, eltérést nem engedő) szabályozásával nem ellentétesek. A bejelentésben nyilatkozni kell arról is, hogy a bejelentésben megjelelölt időponttól a társaság az új törvény rendelkezései szerint működik.
Bejelentés hiányában a régi szabályok alapján létrejött társaságoknak az új szabályokat 2008 július 01-től kell alkalmaznia.
Ügyvéd is készíthet aláírási címpéldányt, amennyiben az alapító okiratokat is ő készíti.
Az Ügyvédi irodák címe lehet a társaság székhelye.
Amennyiben a cég székhelye nem a központi ügyintézés helye, úgy a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban és az alapító okiratban is fel kell tüntetni.
Olyan közlemények közzététele, amelynek közzétételére a törvény a társaságokat kötelezi közzétehetők a társaság honlapján is. Ebben az esetben a honlap címét be kell jelenteni és azt a cégjegyzéknek tartalmaznia kell.
A cég köteles a honlapot folyamatosan üzemeltetni és a közleményt a honlapon olyan módon szerepeltetni, hogy a közzététel időpontja igazolható legyen.
A honlap megszüntetésének tényét az érintett köteles a cégbíróságnak bejelenteni.
Valamely tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedély közzétetel is lehetséges a honlapon, legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg.
A cégjegyzék adatainak angol, német, francia és orosz nyelvű nyilvántartása is lehetséges, ha az adatokat az érintett cég hiteles fordításban a cégbírósághoz benyújtja.
2006 július 1-jén hatályba lépett társasági törvény (2006 évi IV. tv.)
Az új jogszabály legjelentősebb módosításai a következők:
I./
Társaság alapításának, működésének általános szabályai körében, minden cégformára vonatkozó általános renmdelkezések:
A 9 § kimondja, hogy a társasági törvény rendelkezéseitől csak abban az esetben lehet eltérni, ha azt a törvény kifejezetten megengedi.
Szerződésminta !
Az új Gt. 11 §-ának rendelkezései bt-ék, kkt-ék és kft-ék esetében lehetővé teszi un. szerződésminta alkalmazását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szerződő felek egy előre elkészített, törvényileg jóváhagyott szerződésmintát töltenek ki.
Fontos tudni, hogy a szerződésminta szövegétől nem lehet eltérni, abba nem lehet új rendelkezést felvenni !
A szerződésminta alkalmazása nem szünteti meg az ügyvédi (jogtanácsosi) vagy közjegyzői ellenjegyzés kötelezettségét, az illeték fizetésen sem változtat.
Tőke
Az új rendelkezések nem változtatnak a tőkeminimumon (kft. 3 millió, rt. 20 millió forint)
Apport
A 13 § (2) bekezdés lehetővé teszi nem pénzbeli hozzájárulás formájában olyan követelések apportálást is, amelyeket az adós elismert, vagy amelyek jogerős bírósági ítéleten alapulnak
(Megjegyeznénk, hogy a gyakorlat fogja megmutatni, ebből mennyi visszaélés és mekkora káosz lesz. Felhívnánk ezért a figyelmet arra, hogy mindenki körültekintően vizsgálja meg, hogy egy társaság apportja milyen tételből vagy tételekből áll fenn !)
Az apportot szolgáltató kártérítési felelőssége a továbbiakban is 5 évig áll fenn azért, hogy az apport értéke a szolgáltatás idején nem volt kevesebb, mint amit a társasági szerződésben megjelöltek. (Pl. egy apportált Mercedes értékére 10 millió forintot jelölnek meg, ugyanakkor a szolgáltatás időpontjában az autó csak 5 milliót ér)
Előtársaság
Az előtársaság fogalmilag azt jelenti, hogy a társasági szerződés aláírása és ellenjegyzése valamint a társaság cégbejegyzése közötti időszak szabályai hogyan alakulnak.
A társasági szerződés aláírásától a cég gazdasági tevékenységet folytathat !
Fontos azonban tudni, hogyha ebben az időszakban a cég a megkötött szerződésein, iratain nem tünteti fel a cégneve mellett a "b.a" (bejegyzés alatt) toldatot, és a cégbíróság a cég bejegyzését elutasítja, a megkötött szerződésekért nem csak a tényleges aláíró (pl. az ügyvezető) hanem valamennyi alapító tag is korlátlanul felelős !
Az előtársasági időszak alatti további korlátozás, hogy
- a tagok személye nem változhat,
- a társasági szerződés nem módosítható,
- tagkizárás nem kezdeményezhető,
- hatósági engedélyhez kötött tevékenységet a társaság nem folytathat,
- megszűnés, szétválás, egyesülés, társasági formaváltás, közhasznú társasággá alakulás nem határozható el,
-a társaság más gazdasági társaságotnem alapíthat, illetve más társaságban tagként nem vehet részt.
A gyakorlat szerint a társasági szerződés benyújtása és a cégbejegyzés között ma már általában nem telik el 30 napnál hosszabb időszak. A fenti korlátozások tehát erre az időtartamra vonatkoznak.
"Végleges" társaság
A 17 § rögzíti, hogy a gazdasági társaság a cégbejegyzéssel jön létre (ez nem újdonság) Ettől az időponttól az előbb említett előtársasági korlátozások megszűnnek.
A gazdasági társaságok legfőbb döntéshozó szervei
Ilyen a közkereseti és betéti társaságnál a tagok gyűlése, a kft-nél a taggyűlés, az rt-nél a közgyűlés.
A 19 § szerint az alapítás után választott vezető tisztségviselők, könyvvizsgáló, felügyelőbizottsági tagok nevét nem kell tartalmaznia a társasági szerződésnek, ha a törvény eltérően nem rendelkezik.
A törvény alapján a társasági szerződés lehetőséget adhat arra, hogy a nem szabályszerűen összehívott illetve megtartott üléseken elfogadott határozatokat a tagok utóbb egyhangúan jóváhagyják. (Ez azt jelenti, hogyha a társasági szerződés erről nem rendelkezik, akkor a lehetőség nem áll fenn ! )
A gyakorlatban számtalanszor előfordul,hogy a taggyűlés összehívása nem szabályszerű, mert a tagok nem levelezgetnek egymással, hanem pl.szólnak egymásnak a taggyűlés időpontjáról. Az ilyen eljárás utóbb számos vita forrása lehet, ezért ezt a lehetőséget célszerű már előre rendezni a fenti szabály alkalmazásával.
Új szabályként lehetőség van a személyes részvétel helyett pl. elektronikus úton ( video konferencia) részt venni a taggyűléseklen vagy a közgyűléseken.
Kizárás a szavazásból
Ugyancsak tágul a szavazásból érdekeltség alapján kizárható tagok köre.
A törvény egysrészt lehetőséget ad arra, hogy az ilyen eseteket
- a tagok szabadon határozzák meg a társasági szerződés rendelkezése szerint, - a törvény pedig definiálja a szavazásból történő kizárás kötelező eseteit.
Régi problémát old meg az az új szabály, hogy az ügyvezető az ügyvezetői visszahívásáról még abban az esetben sem szavazhat, ha egyébként a társaság tagja !
Vezető tisztségviselők jogviszonya
Talán a 22 §-ba foglalt legjelentősebb módosulások egyike, hogy a vezető tisztségviselők a továbbiakban nem állhatnak munkaviszonyban a társasággal ! ( Emlékeztetőül: vezető tisztségviselő a közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag, kft-nél az ügyvezető, részvénytársaság esetében az igazgatóság, kivéve ha hatáskörét a vezérigazgatóra ruházta át. Utóbbi esetben ő lesz a vezető tisztségviselő)
A vezető tisztségviselők ezután un. "társasági jogi jogviszony" keretében tevékenykedhetnek, és jogviszonyukra vita esetén a megbízás szabályai irányadók !
Megszűnik tehát a speciálisan munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok - pl. felmondási idő, végkielégítés - egy része és a társaság legfőbb szerve által bármikor, indokolás nélkül visszahívhatók, felelősségük pedig korlátlanná válik !
Ezek a rendelkezések a jelenleg munkaviszonyban álló vezető tisztségviselőkre azzal a korlátozással alkalmazhatók, hogy ők legkésőbb a megválasztásukat követő öt évig fenntarthatják munkaviszonyukat.
Összeférhetetlenség
A törvény 25 §-a lazít azokon a szabályokon, amelyek a vezető tisztségviselők más társaságban történő "vásárlásait" (tulajdonszerzését) korlátozták. Most - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - csak olyan gazdasági társaságban nem szerezhető részesedés, amelynek főtevékenysége azonos.
A vezető állások halmozásának korlátozása ugyancsak akkor tiltott, ha a vezető tisztségviselő oyaln cégben végezne vezetési feladatokat, amelyeknek főtevékenysége azonos, kivéve, ha ezt a társasági szerződés lehetővé tesi, vagy a taggyűlés (közgyűlés) hozzájárul.
Ezek a szabályok alapvetően a köznyelvben csak "konkurenciának " hívott cégekben történő tulajdonszerzést és tevékenység vállalást korlátozzák.
A viták elkerülése érdekében mindenkinek tanácsolnánk, hogy a "főtevékenységet" értelmezze tágan, és ne csak a konkurrens cég társasági szerződésében főtevékenységként megjelölt tevékenységi körre gondoljon, hanem arra, hogy a másik cég árbevételének döntő része milyen profilból ered. Az élet ugyanis gyakorta hozza úgy, hogy a tényleges árbevételt jelentő tevékenységi körök időközben az alapításkor elképzelthez képest változnak.
A legegyszerűb megoldás, ha a társasági szerződés megtiltja (vagy nem is rendelkezik arról) hogy a vezető tisztségviselő magánjelleggel a konkurrenciával üzleti kapcsolatba kerülhessen !
Képviselet, cégjegyzési jog
Az új rendelkezések szerint a vezető tisztségviselők képvisleti joga főszábalyként önálló ! Ez vonatkozik a bankszámla feletti rendelkezésre is.
A törvény azonban bizonyos esetekben ettől eltérhet és a társasági szerződésben is elő lehet írni együttes képviseleti jogot.
Hitelezővédelem
Új szabály (30 §), hogy a vezető tisztségviselő a fizetőképtelenséggel fenyegető (!) helyzet bekövetkezése esetén elsősorban a hitelezők - és nem a tagok vagy részvényesek - érdekeit köteles szem előtt tartani a gazdasági tevékenység során !
Vezető tisztségviselő mentesülése a társaság felé
A társasági szerződés előírhatja, hogy a társaság legfőbb szerve évente értékelje az ügyvezető munkáját, és un. "felmentvény" megadásával határozzon arról, hogy azt a társaság érdekében végezte. A felmentvény, mint ahogy azt az elnevezés is mutatja egy igazolás, és felmentés a társaságnak az ügyvezető tevékenységével kapcsolatos kártérítési vagy egyéb igénye alól.
A felmentés azonban hatálytalan akkor, ha ezt az igazolást téves adatokra alapítva adták ki a vezető tisztségviselő részére.
Felügyelő Bizottság
E körben új szabály, hogy zártkörűen működő rt-ék (un. Zrt) és Kft-ék esetlében a társasági szerződés agy alapszabály lehetőséget adhat arra, hogy az igazgatóság tagjait vagy az ügyvezetőt a felügyelő bizotság nevezze ki, vagy hívja vissza, illetve az FB állapítsa meg a díjazásukat is.
Ezen kívül lehetőség van arra is, hogy a vezető tisztségviselők bizonyos döntései FB jóváhagyáshoz köthetők legyenek.
Társasági határozatok bírósági felülvizsgálata:
A társaság határozatait a tag (részvényes) valamint bizonyos korlátozással a vezető tisztségviselő és az FB támadhatja meg, a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül !
90 nap után akkor sincs hely keresetindításnak, ha a jogosult a sérelmes határozatról nem szerzett tudomást !
A társaságból történő kizárás:
korlátozásai:
- nem zárható ki a társaságból a részvényes,
- két tagú társaság esetén ugyancsak nincs tagkizárás,
- nem lehet kizárni azt a tagot, aki legalább a szavazatok 3/4-ével rendelkezik.
szabályai:
A tagot csak a társaság 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata alapján, és bíróság előtt indított per útján bírósági döntés alapján lehet kizárni.
A kizárással érintett tag a perindítás (kizárás) kérdésében nem szavazhat.
A keresetet a határozat meghozatalától számított 15 napon belül be kell nyújtani a bírósághoz. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A bíróság - kérelemre - a kizárással lérintet tag tagsági jogainak gyakorlását az eljárás időtartamára felfüggesztheti.
Kisebbségi jogok
Új szabály, hogy a un. kisebségi jogok gyakorlása már a szavazatok 5 százalékával rendelkező tagokat ill. részvényeseket megilleti.
A kisebbségi jogok leglényegesebb elemei:
- a társaság lefőbb szerve (taggyűlés, közgyűlés) összehívásának kezdeményezése az ok és a cél megjelölésével,
- a számviteli törvény szerinti beszámoló vagy az ügyvezetésben előforduló valamely esemény két évre visszamenőleges könyvvizsgálói vizsgálatának elutasítása esetén a szavazatok öt százalékát képviselők a vizsgálat elrendelését kérhetik a Cégbíróságtól,
- a vezető tisztségviselők, FB tagok, könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítésének elutasítása esetén az öt százalék szavazattal rendelkezők az elutasítástól száímtott 30 napon belül közvetlenül bírósághoz fordulhatnak.
Hitelezővédelem
Kft-ék és rt-ék esetében is megalapozza a korlátlan felelősséget az olyan szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás, amely alapján a társasági vagyon csökkenése a hitelezői igények kielégítését csökkenti. Korlátlan a felelősség abban az esetben is, ha az apport értékét a tényleges értéknél magasabban fogadják el.
II./
CÉGFORMÁK
Közkereseti társaság (kkt.)
Meghatározott kötelező induló vagyon továbbra sincsen.
A nyereség és veszteség – a társasági szerződés eltérő rendelkezésének hiányában – a tagok között a vagyoni betétük arányában oszlik meg.
Nem minősül személyes közreműködésnek a társaság üzletvezetési – képviseleti tevékenységének ellátása, a munkaviszonyban vagy egyéb polgári jogi viszonyban (pl. megbízás) alapján végzett tevékenység. Az ilyen tevékenységéért tehát „személyes közreműködés” címén külön díjazás nem vehető fel.
döntéshozatal:
A kkt. legfőbb döntéshozó szerve a tagok gyűlése, amely döntéseit főszabályként egyszerű szótöbbséggel hozza. Az üzletvezető-képviselő visszahívásához ¾-es szótöbbség kell. A társasági szerződés módosításához viszont egyhangú határozat szükséges, kivéve, ha a társaság cégneve, székhelye, telephelye, fióktelepe vagy tevékenységi köre változik, mert az ilyen döntésekhez elég az egyszerű szótöbbség is.
( A törvény tehát a relatíve technikainak minősíthető változtatásokhoz nem kíván egyhangúságot)
üzletvezetés-képviselet:
Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik mindegyik tag önállóan jogosult mind az üzletvezetésre, mind a képviseletre !
Fontos új szabály, hogy megszűnt az öt éves kötelezettség, az üzletvezető-képviselőt tehát határozatlan időre is meg lehet választani !
felelősség:
A tagok a társaság kötelezettségeiért korlátlanul felelősek ! A tagok személyesen a társasággal együtt is azonnal perelhetők. Ebben az esetben az ítélet hatálya rájuk is kiterjed ! (Nem kell tehát megvárni azt, hogy a bíróság a társaságot marasztalja és csak utána lehet perelni a tagot, hanem ez azonnal megtehető)
A társaságba belépő tag felelőssége nemcsak korlátlan, hanem kiterjed a belépése előtt keletkezett tartozásokra is, kivéve ha a társasági szerződés a belépés előtti felelősséget kizárja.
A tagsági jogviszony megszűnése esetén 5 évig áll fenn felelősség az olyan tartozásokért, amelyek a tagsági jogviszony fennállása alatt keletkeztek.
tagsági viszony
Új rendelkezés, hogy a tag tagsági részesedését másra (akár a társaság más tagjára, akár egy kívülállóra) átruházhatja !
Eddig ez a szabályok szerint úgy történt, hogy a megváló tag a társaságból kilépett, az új tag pedig belépett.
Az új szabályozás az ilyen tagváltozást egyszerűsíti le, oly módon, hogy a tag egy szerződéssel eladhatja a tagsági részesedését. A törvény nem írja elő, hogy a többi tagnak elővásárlási jog lenne.
Fontos azonban, hogy a tagváltozás igényli a társasági szerződés módosítását, amelyhez mint láttuk egyhangú határozat kell. Az ilyen tagváltozás tehát csak akkor hatályos, ha a tagok gyűlése egyhangúan elfogadja ! Ennek alapján a társaság megakadályozhatja az új tag bekerülését !.
Ez a szabály számtalan vita forrása lehet még, ezért nagyon körültekintően kell eljárni azzal kapcsolatban, hogy a megvásárolni kívánt tagi részesedéssel kapcsolatban a tagok gyűlése hogyan fog dönteni !
megszűnés
A társaság az egyéb okokon kívül megszűnik, ha tagjainak száma egy főre csökken, és hat hónapon belül nem jelentenek be új tagot.
BETÉTI TÁRSASÁG (Bt.)
Az induló vagyon itt sem meghatározott. A társaság min. két taggal alapítható,
A betéti társaság szabályai a kkt-ra vonatkozó szabályokkal megegyeznek, az alábbi alapvető eltérésekkel:
- az egyik tag a beltag, korlátlan vagyoni felelősséggel, a másik tag a kültag a vagyoni betétje erejéig korlátozott felelősséggel,
- amennyiben csak egy beltag van üzletvezetési-képviseleti megbízást korlátlan ideig elláthat,
- a kültag a társaság képviseletére főszabály szerint nem jogosult,
- a tagok gyűlése eseti (tehát nem állandó) képviseletre viszont adhat meghatalmazást a kültagnak,
- a társaság megszűnik, ha abból valamennyi beltag és/vagy kültag kiválik, és hat hónapon belül nem jelentenek be új tagot, illetve a megmaradó tagok nem alakulnak át közkereseti társasággá.
Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.)
törzstőke, törzsbetét
A törzstőke minimuma továbbra is 3.000.000 Ft azaz hárommillió forint.
Egy tagra minimum 100.000 Ft összegű törzsbetétnek kell jutnia.
Megmaradt az a szabály, hogy a pénzbetétek legalább felét a cégbejegyezési kérelem benyújtásáig be kell fizetni és a befizetést igazolni kell. A fizetési haladék egy évig él, ennek leteltéig a teljes pénzbetétet be kell fizetni, és ennek megtörténtét az ügyvezetőnek kell bejelentenie a cégbírósághoz.
apport
Változnak az apporttal kapcsolatos szabályok is.
a./ Az apportot – szakértő hiányában – a társaság tagjai is felértékelhetik. Ebben az esetben külön nyilatkozniuk kell arról, hogy az értékelést milyen szempontok alapján végezték el.
b./ Az apportot csak abban az esetben kell az alapítás során azonnal a társaság rendelkezésére bocsátani, ha annak az értéke eléri legalább a törzstőke felét. Egyébként az apport legkésőbbi rendelkezésre bocsátásának ideje az alapítástól számított 3 év.
üzletrész
Változnak az üzletrészre vonatkozó szabályok. A megértéshez azt kell tudni, hogy a tagok jogait és kötelességeit az üzletrészük mértéke határozza meg. Ez eddig automatikusan igazodott ahhoz a vagyoni hányadhoz, amellyel a társaságban rendelkeztek.
Az új szabályok szerint az egy tagra jutó társasági részesedés mértéke és az ahhoz kapcsolódó jogok mértéke eltérhet egymástól. Pl. Egy társaságnak két tagja van. Az egyik 70 %-ban, a másik 30 %-ban tulajdonos. A tagok ennek ellenére megállapodhatnak abban, hogy a 30 %-os tulajdonos pl. 50 % mértékű szavazati jogot gyakoroljon, vagy 50 % mértékű osztalékhoz jusson stb.
Az üzletrész mértéke tehát a társasági szerződésben meghatározott megállapodás szerint eltérhet a vagyon hányadot megtestesítő törzsbetét mértékétől !
üzletrész átruházása
Az üzletrész a társaság tagjaira – az eladó választása alapján – szabadon bármely tagra átruházható, a tagok azonban már a társasági szerződésben különböző elővásárlási jogokat kiköthetnek, illetve az üzletrész kívülálló részére történő átruházást korlátozhatják, feltételekhez köthetik..
Kívülállóra történő adás-vétel útján történő eladásnál a tagot, magát a társaságot vagy a társaság által kijelölt személyt törvényen alapuló elővásárlási jog illeti meg.
Az egyéb úton történő átruházásnál (pl. ajándékozás esetén ) törvényen alapuló elővásárlási jog nincsen ! Lehetőség van viszont arra, hogy a tagok a társasági szerződésben kizárják vagy korlátozzák az ilyen átruházás lehetőségét.
Az üzletrészt csak írásbeli szerződéssel lehet átruházni, és a tagváltozás (szerződéskötés) tényét a vevőnek 8 napon belül be kell jelentenie a társaság (ügyvezető) felé. A bejelentést két tanú aláírásával ellátott vagy közokiratba foglalt okiratban kell megtenni, és mellékelni kell hozzá az üzletrész adásvételi szerződés egy példányát. (A törvény nem rögzíti, hogy eredetit, de ez egyéb szabályokból levezethető, ráadásul az eredeti szerződés egy példányának csatolása minden későbbi vitát kiküszöbölhet)
házastársak üzletrésze
Régóta problémás helyzetet próbál a törvény megoldani, tekintettel arra, hogy a magyar családjog szerint főszabályként a házasság és a házassági életközösség fennállása alatt szerzett vagyon fele-fele arányú közös vagyonnak minősül. (Kivéve az öröklés vagy ajándékozás útján szerzett vagyontárgyakat)
A társasági jogi gyakorlatban azonban a tipikus eset az, amikor egy kft-nek csak az egyik házastárs a tagja, a másik nem. A válóperek esetében a vagyonmegosztásnál sokszor vita tárgya az ilyen cégtulajdon, annak értéke, az elszámolás stb.
Az új szabályok szerint amennyiben a tulajdonos házastárs a cégtulajdonát (tulajdon részét) a házastársi közös vagyon terhére szerezte, a bíróság a formálisan nem tulajdonos házastársnak – kérelemre – társasági részesedést juttathat. Ilye döntést a bíróság a házastársak közötti vagyonjogi perben hozhat, amely tipikusan a válóperekhez kapcsolódik.
A bíróság dönt tehát arról, milyen mértékben lesz „társtulajdonos” az egyik fél.
A bíróság döntése vagy a felek megállapodása alapján sor kerülhet az ilyen vagyon megosztására úgy is, hogy az üzletrészt értékesítik és a befolyó vételárat osztják meg egymás között a felek.
A külön vagyon terhére szerzett társasági tulajdonra ezek a szabályok nem vonatkoznak. (Pl. valaki örököl egy házat, amely külön tulajdonnak minősül azt eladja és a vételáron „beszáll” egy cégbe.) Természetesen bizonyítási kérdés lehet, hogy ilyenkor a felhasznált pénz valóban a különvagyonból származik, vagy a közös konyhapénzt csapolta meg az egyik fél.
üzletrész átszállása
Ez magánszemélyek halála esetében és öröklés útján történhet. Az új cég vagy társtulajdonos tehát az örökös lesz. Több tag esetén a társasági szerződés azonban ezt a lehetőséget kizárhatja. Ilyenkor azonban már előre rendelkezni kell arról, hogy az örökös részét a többi tag hogyan, milyen arányban szerzi meg, az örökös kielégítése mellett.
nyereség kifizetése
A tagoknak nyereség (osztalék) csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén fizethető, ráadásul kifizetésnek minősül a nem pénzbeli, de vagyoni értékű juttatás is !
Új szabály az is, hogy osztalék felvételére csak az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlési határozat időpontjában a tagjegyzékben szerepel, kivéve, ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik !
Főszabályként a nyereség a tagokat vagyoni hányaduk alapján illeti meg, de mint már az üzletrész című alfejezetnél jeleztük, ettől a társasági szerződés eltérhet.
Osztalékelőleg kifizetésére – kizárólag visszafizetési kötelezettség mellett – szintén a számviteli törvény illetve a társasági törvény (131-133 §) alapján kerülhet sor.
A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, illetve az osztalékelőleggel kapcsolatos döntés kizárólagos taggyűlési hatáskörbe tartozik.
)
