Ezek közül 5355 intézmény - az összes iskola 18 százaléka - válaszolta azt, hogy a 2010 márciusáig tartó egy évben legalább egyszer szerepelt bálnahús az ebédmenüben - derül ki az idén június és augusztus között végzett felmérésből. A japán cetkutató intézet, amely többek között a kutatási célú állami bálnavadászatért is felelős, az önkormányzatoknak a piaci ár egyharmadáért biztosítja a bálnahúst, amennyiben iskolai étkeztetésre szánják. A kormány növelni szeretné a bálnahús fogyasztását, mivel a kutatási célú vadászatból származó húskészletek már 4 ezer tonnára rúgnak.
 
A japán bálnavadászat csúcsán, 1962-ben az éves húskínálat elérte a 220 ezer tonnát. A kereskedelmi célú bálnavadászat 1980-as években bevezetett nemzetközi tilalma következtében a kínálat az 1990-es évekre mintegy 1000 tonnára csökkent. Ekkoriban tűnt el a bálnahús az iskolai menzák menüjéből is.
 
A szigetország 2005-ben 750-ről 1200 tonnára növelte az évi - kutatási célú - bálnavadászat mennyiségét arra hivatkozva, hogy a vadászott fajok populációi növekedésnek indultak. Ennek következtében a kínálat 2006-ra elérte az 5487 tonnát, az árak pedig a csúcshoz képest a felükre estek. Ennek ellenére a fogyasztás alig növekedett. Ezt orvosolandó a cetkutató intézet és a halászati hivatal diszkontáron kezdte kínálni a bálnahúst az oktatási és egészségügyi intézményeknek.
 
Japán 1987-ben hagyott fel a kereskedelmi célú bálnavadászattal, ettől kezdve csak kutatási céllal ejtik el a tengeri emlősöket, amelyek húsát "melléktermékként" árusítják a piacon. Egyes bálnavadászat-ellenes országok és szervezetek éles kritikával illetik Japánt, mivel nézetük szerint a szigetország a tudományos kutatás örve alatt valójában továbbra is kereskedelmi vadászatot folytat.
 
(MTI)

• Házassági vagyonjog

• Építés alatt álló ház vásárlási teszt

• Építési telek vásárlási teszt

• Épülő társasházi lakás vásárlási teszt

• Mezőgazdasági ingtalan adás-vétel teszt

• Társasházi lakás vásárlási teszt