BH 2005/273

A gázművek alkalmazásában álló terheltek 2001. december 13-án az egyik lakásban gázbekötési munkálatokat végeztek. A gázóra a szomszédos lakás fürdőszoba helyiségében volt, ezt a szerelés előtt a terheltek elzárták. Amikor a munkával végeztek, visszatértek a szomszédos lakás fürdőszobájába, hogy a gázórát megnyissák. Majd a gázórával azonos falon elhelyezett cirkobojler készüléket megpróbálták beindítani, annak ellenére, hogy látható volt, hogy e zárt égésterű készülék előlapja hiányzik. Miután a készülék gyújtólángját meggyújtani nem tudták, szóltak az ott tartózkodó S. J.-nak, hogy azt indítsa el, majd távoztak.

Mindkét terhelt látta a készülék hiányos, szabálytalan állapotát, és ezzel megszegték a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. Törvény 19.§ (7) bekezdésében írt kötelezettségét, mely szerint, ha a csatlakozó vezetéken és a fogyasztói berendezésen a gázszolgáltató veszélyhelyzetet észlel, köteles annak elhárításáról gondoskodni, jogosult a gázszolgáltatást mindaddig szüneteltetni, amíg a veszélyhelyzet fennáll.

Az ingatlanban tartózkodó S.K. a cirkobojlert működésbe helyezte.

2001. december 15-én az esti órákban a szabálytalan készülékből az égéstermék a lakásba áramlott, ennek következtében az ott tartózkodók heveny szénmonoxid-mérgezést szenvedtek, melynek következtében egyikük elhalálozott, a többiek életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg.

Az elsőfokú bíróság a 2003. június 18-án kelt ítéletében az I.r. és a II.r. terheltek bűnösségét halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségéban állapította meg. Ezért mindkettőjüket 1 év 4 hónap fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.

Az elsőfokú határozatot a másodfokú bíróság 2003. október 30-án kelt jogerős végzésével helybenhagyta.

Az ügyben az I.r. és II.r. terhelt védői, és a II.r. terhelt jelentett be felülvizsgálati indítványt.

Az I.r. és II.r. terhelt védője anyagi jogszabálysértés címén támadta a jogerős ítéletet, arra hivatkozva, hogy az ügyben nem került sor annak pontos tisztázására, hogy a II.r. terhelt foglalkozásának mely szabályát sértette meg. Vélekedése szerint az ítéletben felhívott gázszolgáltatási törvény kizárólag a gázszolgáltatók és gázfogyasztók jogviszonyát rendezi, ezek nem vonatkoztathatók a gázszolgáltató cég kötelékében foglalkoztatott egyes emberekre, foglalkozási szabályként nem értékelhetők. Ilyen módon nem került sor annak megállapítására, hogy a II.r. terhelt milyen kötelezettségek teljesítését mulasztotta el, foglalkozásának mely szabályát sértette meg. Minderre tekintettel őt fel kell menteni, ezért a védő indítványozta az első-és másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és a bíróságok új eljárásra utasítását.

A II.r. terhelt önálló felülvizsgálati indítványában kifejtette, hogy a tényállásban leírt munkálatok során mérlegelési és döntési jogköre nem volt, munkaköréhez igazodóan se szerszámmal, se alkatrésszel nem látták el. Munkalapot nem kapott, tevékenységét utasításra látta el, így a veszély megszüntetéséhez eszközzel nem rendelkezett. Mindezt figyelembe véve felmentését kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmek elbírálása során megállapította, hogy a tényállás megalapozatlanságával összefüggő valamennyi védői érv kívül esett a felülvizsgálat törvényi okain. Az I.r. terhelt védője figyelmen kívül hagyta a Be. 420.§-ában meghatározott szabályt, miszerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet tényállása az irányadó. A felülvizsgálati eljárásban a tényállás felülvizsgálata kizárt: a bűnösség kérdésében hozandó döntést megalapozó tényállás a felülvizsgálat során nem érinthető.

E jogi szabályozás zárta ki a II.r. terhelt által megjelölt körülmények értékelhetőségét is.

Az ügyben eljárt bíróságok ugyanis a tényállás részeként állapították meg, hogy a gázszerelő terheltek milyen foglalkozási szabályok szerint végezhették munkájukat.

A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy a II.r. terhelt védőjének a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. tv. rendelkezéseihez fűzött érvelése is téves: a hivatkozott törvény értelmében a csatlakozó vezetéken, illetve a fogyasztói berendezésen észlelt veszélyhelyzet esetén a gázszolgáltató köteles annak azonnali elhárítása iránt intézkedni, az ilyen intézkedést azonban a területi gázszolgáltató cég alkalmazottja kezdeményezi.

A II.r. rehelt a gázműveknél betöltött beosztására hivatkozva támadta a jogerős ítéletet, hivatkozva arra, hogy önálló döntési jogkörrel nem rendelkezett, munkalapja, szerszáma nem volt. Minthogy azonban a gázművek őt is szakképzett gázszerelőként alkalmazta, kötelességeit nem alkalmi beosztása ( I.r. terhelt irányítása mellett történő munkavégzése), hanem szakmájának szabályai határozták meg. Ezek pedig a gázszolgáltatásról szóló törvény szabályai voltak, a gázművek gázszerelő foglalkozásúként szabályszerűen regisztrált és e foglalkozásban alkalmazott dolgozója a gázszerelői foglalkozás szabályainak mindenkori betartására köteles. Mit sem változtat e kötelezettségeken munkalappal, szerszámmal való ellátottsága, önálló döntési jogkörének hiánya.

A gázszolgáltatásról szóló törvényben rendezett szabályok az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében hárítanak kötelezettségeket és felelősséget a gázszerelő alkalmazottakra.Nem kétséges, hogy a hiányos gázkészülék üzemeltetéséből adódó veszélylehetőségek felismerésére-beosztásától függetlenül-minden kiképzett és regisztrált gázszerelő képes és köteles.

Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványokkal támadott ítéleteket hatályában fenntartotta.(Legf. Bír. Bfv. II. 26/2004. sz.)

• Házassági vagyonjog

• Építés alatt álló ház vásárlási teszt

• Építési telek vásárlási teszt

• Épülő társasházi lakás vásárlási teszt

• Mezőgazdasági ingtalan adás-vétel teszt

• Társasházi lakás vásárlási teszt