FőoldalSportÜgyvédkeresőJogiprogramKresztesztJuniorEgyetem

BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Új felhasználó vagy? Regisztráció
Elfelejtett jelszó
HÍRLEVÉL
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön a legfrissebb híreinkről és szolgáltatásainkról.
TESZTEK
ÜGYVÉDKERESŐ
JOGIPROGRAM


Termőföldet jó volt venni !

Röviden  ismertetjük TERMŐFÖLD tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó illetékfizetési szabályokat, és áttekintjük a termőföld tulajdonszerzés alapvető szabályait (szerkesztett, kivonatos közlés !) 

 

1990. évi XCIII. tv az illetékekről

Öröklési és ajándékozási illeték

Öröklés esetén

Csoport

Illeték mértéke

I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére

(Az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt

gyermek a vér szerinti gyermekkel, az

örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik)

18 millió forintig 11%

18 millió forint feletti rész után:

35 millió forintig 15%

35 millió forint feletti rész után 21%

II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére

18 millió forintig 15%

18 millió forint feletti rész után:

35 millió forintig 21%

35 millió forint
feletti rész után 30%

III. Minden más örökös terhére

18 millió forintig 21%

18 millió forint feletti rész után:

35 millió forintig 30%

35 millió forint feletti rész után 40%

 

Ajándékozás esetén:

 

Csoport

Illeték mértéke

I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére

(Az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt

gyermek a vér szerinti gyermekkel, az

örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik)

18 millió forintig 11%

18 millió forint feletti rész után

35 millió forintig 18%

35 millió forint feletti rész után 21%

II. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére

18 millió forintig 15%

18 millió forint feletti rész után

35 millió forintig 21%

35 millió forint feletti rész után 30%

III. Minden más megajándékozott terhére

18 millió forintig 21%

18 millió forint feletti rész után

35 millió forintig 30%

35 millió forint feletti rész után 40%

 

Illetékmentesség és kedvezmény

- Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét ha pedig az örökös a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó, akkor negyedét  kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

- Azt az örököst, aki a hagyatékból ráeső termőföldet (tulajdoni hányadot) a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély örököstársának ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld (tulajdoni hányad) után öröklési illeték nem terheli.

- Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.

Számítási alap:

Az öröklési és ajándékozási illeték összegét az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével kell kiszámítani.

A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást, illetve az ajándékot terhelő adósság és egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetve megajándékozottra eső részét.

- Akkor, ha az öröklési vagy ajándékozási illeték alá eső vagyontárgyak között termőföld is van, akkor a termőföld után fizetendő illeték megállapítása során az összes vagyont kedvezmény nélkül terhelő illetékből olyan arányt kell figyelembe venni, mint amilyen arányt az illeték alá tartozó összes vagyon értékében a termőföld értéke képez.

- Az örökhagyó halálának időpontjában, illetőleg az ajándékozáskor fennálló állapot szerint kell megállapítani, hogy az örökös, illetve a megajándékozott az illeték mértéke szempontjából melyik csoportba tartozik.

VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK (pl. adás-vétel)


 

Az illeték általános mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 10%.

(2004. dec. 31-ig termőföld vásárlása esetén a kedvezményes illeték mértéke 2,5 % volt ) E szabályt hatályon kívül helyezte a 2004. évi CI.tv 313.§ (5) bekezdése)

 

Illetékmentességek

1./
 A birtokösszevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése esetén
(amely az alábbiakat jelenti:

- A tulajdonos szétszórt termőföldjeinek gyors, egyszerű eljárás keretében történő összevonása, valamint az állattenyésztő telepek földszükségleteinek kielégítése érdekében önkéntes földcserét lehet végrehajtani. Ha a tulajdonos a termőföldjét nem birtok-összevonási céllal cseréli el, illetőleg a csere birtokösszevonást közvetlenül nem eredményez, a földcserét cserének (Ptk. 378.§) kell tekinteni.

- Több tulajdonos, több széttagoltan fekvő termőföldjét egyidejűleg érintő önkéntes földcsere megszervezése a földhivatalnál is kezdeményezhető

- Az önkéntes földcserét a termőföldön fennálló telki szolgalmi jog, vezeték-, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, és egyéb közérdekű használati jog nem akadályozza

  • A termőföldön fennálló elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti, tartási és életjáradéki jog esetén a föld csak a tilalom, illetőleg a jog jogosultjának hozzájárulásával vonható be az önkéntes földcserébe )

2./
Illetékmentes a termőföldről szóló tv. szerinti családi gazdálkodó termőföld vásárlása, amennyiben a megvásárolt termőfölddel a tulajdonában álló összes termőföld nagysága nem haladja meg a 300 hektárt vagy a 6000 aranykorona értéket. A mentességre való jogosultságról a vagyonszerző félnek kell nyilatkoznia. A nyilatkozatot a földhivatalhoz benyújtásra kerülő adásvételi szerződéshez kell csatolnia, mely nyilatkozatot az adásvételi szerződés másolatával a földhivatal továbbítja az illetékhivatalnak

 

A vagyonszerzési illeték fizetésére kötelezettek

- A vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megfizetni.

- A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző bejelenti, illetve a földhivatal a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja az illetékhivatalnak, vagy a vagyonszerzésről az illetékhivatal más módon tudomást szerez

- Ha a vagyonszerzési ügy iratainak illetékkiszabásra való bejelentése (továbbítása) államigazgatási szerv, bíróság vagy közjegyző bármilyen intézkedése, mulasztása miatt az illetékkötelezettség keletkezését követő 6 hónapon túl történik, az illetékhivatal az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illetékkötelezettség keletkezésétől a vagyonszerzési ügy iratainak bejelentése (továbbítása) napjáig terjedő időszak minden naptári napja után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben, de legfeljebb 50%-kal mérsékli. A mérsékelt forgalmi érték nem lehet alacsonyabb a szerződésben megjelölt, illetve ennek hiányában a fizetésre kötelezett fél által bejelentett értéknél.

- Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni a jogügylet vagy a hagyaték bejelentésekor, ha e kötelezettség őt terheli. Más esetben az illetékhivatal felhívására kitűzött határidő alatt kell a forgalmi értéket bejelenteni.

Ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az illetékhivatal megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg.

 

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény tulajdonszerzési szabályai ( kivonatos, szerkesztett közlés)

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény a termőföld tulajdonjogának megszerzésére, illetőleg a szerzés tilalmára, a termőföldek használatára, hasznosítására, a birtoktagok kialakítására és a földvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.

A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket – a haszonbérletre megállapított szabályok kivételével – alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is.

A tulajdonos kérelmére, illetőleg a földhivatal megkeresésére az első fokú építésügyi hatóság igazolja, hogy a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld kialakított építési teleknek vagy építési területnek, illetve kialakított területnek minősül-e.

 

  • Termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván.
  • Tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó-és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese.
  • Mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: a rendeltetésszerű felhasználásig (az Országos Építésügyi Szabályzat szerinti építési telekké, építési területté, illetőleg területté alakításig) az a belterületi földrészlet, amelyet szántó, szőlő, gyümölcs, kert, gyep, nádas, erdő művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván.

TULAJDONSZERZÉS

1. Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona (AK) értékű termőföld legyen. A mérték megállapításánál a termőfölddel együtt önálló ingatlant (földrészletet) képező művelés alól kivett föld területét is figyelembe kell venni.

Nem szerezheti meg belföldi magánszemély a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének 1/4-ét vagy az 1000 hektárt.

A belföldi magánszemély által megszerezhető termőföld mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a legfeljebb 6000 m2 területtel önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén lévő termőföldet.

2. Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát – a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével – nem szerezheti meg.

3. Külföldi magánszemély és jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg.

Kivétel azonban, hogy a belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább 3 éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.

A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint szerezheti meg.

A tagállami állampolgárnak a tulajdonszerzési feltételeket egyrészt hatósági igazolásokkal kell bizonyítania, másrészt – a jövőre nézve vállalt kötelezettségeket – teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal kell vállalnia. Ezen igazolások 60 napnál nem lehetnek régebbiek.

A tagállami állampolgárnak teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalt nyilatkozatot kell tennie a következőkről:

  • Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként letelepszik
  • Kötelezi magát, hogy a termőföldet más célra nem hasznosítja a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épületek létesítésén kívül, továbbá, hogy a termőföld használatát másnak csak olyan mértékben engedi át, hogy az ebből származó bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele 25%-át.

 

Elővásárlási jog

Termőföld vagy tanya eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg

1./
a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlő esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét; amennyiben a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesművelés) legalább 3 éve fennáll, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet, ennek tagja, részvényese esetén legalább 3 éves tagi, illetve részvényesi jogviszony

2./
helyben lakó szomszédot,

3./
a helyben lakót (helyben lakó: )

    • az a magánszemély, akinek bejelentett lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik
    • az a magánszemély, akinek legalább 3 éve a bejelentett lakóhelye olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van
    • mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkező, helyben lakást és mezőgazdasági tevékenység élethivatásszerű folytatását vállaló magánszemély
    • az olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek bevétele több mint 50%-ban mezőgazdasági tevékenységből (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás) és kiegészítő tevékenységből (falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, elsődleges élelmiszer-feldolgozás stb.)/
  • a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint

Nem áll fenn elővásárlási jog a közeli hozzátartozók és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig (2004. VII. 15) zártkertinek minősült.

A második és harmadik (helyben lakó szomszéd és a helyben lakó) jogosulti csoportokon belül az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következő:

  • a családi gazdálkodó
  • nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, illetőleg egyéni mezőgazdasági vállalkozó
  • jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese