FőoldalSportÜgyvédkeresőJogiprogramKresztesztJuniorEgyetem

BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Új felhasználó vagy? Regisztráció
Elfelejtett jelszó
HÍRLEVÉL
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön a legfrissebb híreinkről és szolgáltatásainkról.
TESZTEK
ÜGYVÉDKERESŐ
JOGIPROGRAM


MÉDIA PARTNEREK

Gyermeki gyújtogatás.

I. A hanyag gondatlanságból elkövetett emberölés vétségét valósítja meg az a szülő, aki az 5 éves, valamint a 2 és fél éves gyermekeit a súlyosan mozgáskorlátozott nagyszülő felügyeletére bízza úgy, hogy a lakásban a gyufa a gyermekek számára hozzáférhető, és így a gyermekek egyike a bútor meggyújtásával halálos kimenetelű füstmérgezést okoz [Btk. 14.§, 166.§ (4) bek.].

II. Gondatlanságból elkövetett emberölés esetén a közeli hozzátartozó sérelmére történő elkövetés – a gyermek elvesztése – nem súlyosító körülmény, hanem olyan tényező, amely – a vádlott javára fellelhető más enyhítő körülményekre is figyelemmel – megalapozhatja a szabadságvesztésnek próbaidőre történő felfüggesztését [Btk. 166.§ (4) bek., 14.§, 83.§, 89.§ (2) és (3) bek.].

A vádlott eladó szakképzettségű, gyesen lévő, férjezett, két kisgyermeke van – az egyik 3 éves, a másik 8 hónapos -, büntetlen előéletű. A bérelt lakásban a vádlott házastársával, két kisgyermekével, valamint édesanyjával lakott együtt.

2000. márciusában a vádlott édesanyja agyvérzést szenvedett, amely miatt rövid időn belül bal oldali végtagbénulás következett be. Ezen túlmenően még cukoranyagcsere-betegségben, magas vérnyomás betegségben, érelmeszesedésben és agylágyulásban szenvedett. E betegségek következtében önállóan mozogni nem tudott, csupán járókeret segítségével volt képes néhány métert megtenni.

2000. április 26-án reggel – miután a vádlott házastársa dolgozni ment -, a vádlott – gyermekei és édesanyja ellátása után – a boltba elment vásárolni, majd hazaérve gyerekeit az édesanyja szobájába vitte, ahol a gyerekek TV-t néztek. A vádlott 10 óra tájban taxival a kórház baleseti osztályára ment, egyedül hagyva a súlyosan mozgáskorlátozott édesanyjára az akkor 2 és fél éves, valamint 5 éves gyermekeit.

A vádlott távollétében az egyik gyermek a lakás nagyobbik szobájában gyufát gyújtott, aminek következtében a szobában lévő franciaágy meggyulladt. A gyermekek a másik szobába, nagyanyjukhoz menekültek, aki állapota miatt sem a lakást elhagyni, sem segítséget hívni, de még az erkélyablakot kinyitni sem volt képes. Az utcán éppen arra járó személy észlelvén a füstöt, felmászott a magasföldszinti lakáshoz, betörte a lakás ablakát, majd azon keresztül az erkélyajtót kinyitotta, és a lakásba bemászott. A lakásban gomolygó füstben az egyik szobában először a 2 és fél éves kisfiút találta meg, akit az ablakon keresztül kiadott az utcára, majd az 5 éves kislányt mentette ki, aki a földön, a heverő végében feküdt. A kimentett személyeket kórházba szállították.

Az 5 éves kislány légzése felületes volt, érverése alacsony, vérnyomása mérhetetlen volt. A kórházban újraélesztették, de eszmélete nem tért vissza. A 8. napon véroxigén-háztartása erősen romlott, testén vizenyők jelentek meg, vérkeringése leállt. Háromszori újraélesztést követően szívmegállás miatt 2000. május 5-én a kislány meghalt.

A kisebbik gyermek szintén füstmérgezést szenvedett, melynek gyógytartama 10 nap volt, a nagymama is füstmérgezést szenvedett, gyógyulási ideje 5 nap volt.

A megyei bíróság 2001. november 14-én kihirdetett ítéletében a vádlott bűnösségét gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében, és gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétségében állapította meg, amiért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónapi – végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte.

A megyei bíróság ítélete ellen a vádlott és védője felmentésért fellebbezett.

A Legfelsőbb Bíróság a megyei bírósági ítélet felülbírálata során megállapította, hogy a megyei bíróság az eljárását a büntetőeljárási törvény rendelkezéseit megtartva folytatta le. Egyetlen vonatkozásban találta a megyei bíróság ítéletét megalapozatlannak a tényállás hiányos volta miatt, ez a hiányosság azonban nem felületességre, hanem a megyei bíróságnak a Legfelsőbb Bíróságétól részben eltérő jogi álláspontra vezethető vissza. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis a vádlott büntetőjogi megítélése szempontjából nem kizárólagosan a gyerekek mozgásképtelen nagymamára hagyásának tulajdonított jelentőséget.

A megyei bíróság álláspontja szerint a vádlott büntetőjogi felelőssége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a tüzet és az azt követő füstöt mi váltotta ki, ezért e körben tett tényállásbeli megállapítások hiányosak.

A Legfelsőbb Bíróság ezért a tényállásban rögzíti azt a tényt, hogy valamelyik gyermek által meggyújtott gyufa a vádlott és házastársa által a gyerekek számára hozzáférhető helyen tárolt gyufák közül származott. Ezért megállapítja, hogy az adott ügyben annak együttes vizsgálata volt szükséges, hogy a gyermekeknek a mozgásképtelen nagymamára hagyása, és a gyufa gyermekek számára hozzáférhetetlenné tételének hiánya együttesen alapozza meg a hanyag gondatlanságot.

A büntetés kiszabása körében meghatározottak annyiban szorulnak helyesbítésre, hogy a gondatlanságból elkövetett emberölés esetén a közeli hozzátartozó sérelmére elkövetés az eredményhez fűződő pszichikus viszony, s ennek folytán a büntetés kiszabása során nem jelentkezik súlyosítóként, minthogy ilyen esetben a gyermek elvesztése olyan súllyal jelentkezik, hogy emellett a büntetési célok közül az egyéni megelőzés szinte nem is jut szerephez, a büntetést elsődlegesen a mások hasonló gondatlanságtó való visszatartása indokolja.

Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét 2 évre mérsékelte.

(Legf.Bír.Bf.V.270/2002.sz.)
szerkesztett változat