A vádlott 1999. augusztus 31-én a falubeli ismerősét ittas állapotban, annak lakásán veszekedés közben megölte: késsel a nyakát elmetszette, egy tompa tárggyal, nagy erővel fejbe ütötte, és miután a sértett a földre került, vasvillával háromszor hasba szúrta, majd egy 1500 forintot érő kaszát eltulajdonítva távozott. A sérülések olyan súlyosak voltak, hogy elkerülhetetlenül a sértett halálát idézték elő.

A megyei bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében és kifosztás bűntettében, ezért halmazati büntetésül 15 évi fegyházbüntetésre, valamint 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte, és elrendelte kényszergyógyítását.

Az ítélet ellen a vádlott és a védő felmentésre irányuló fellebbezést nyújtott be azzal az indoklással, hogy a tényállás téves, ugyanis a vádlott a sértett támadását hárította el, vagyis jogos védelemben cselekedett. A Legfelsőbb Bíróság ezt nem találta helytállónak, hiszen a vádlott és a sértett között jelentős erő- és korkülönbség van, valamint ezen állításnak az is ellentmond, hogy a vádlotton sérülés nem keletkezett, a sértett támadása esetén a vádlott akadály nélkül eltávozhatott volna.

Sajátossága az ügynek, hogy egymástól független bizonyítékokkal igazolták, hogy abban az időben, amikor a sértett a halálos sérüléseket elszenvedte, rajta kívül csak a vádlott tartózkodott a helyszínen, vagyis a sértett halálát csak a vádlott okozhatta.

Arra nézve azonban, hogy a vádlott és a sértett között mi zajlott le a házban, közvetlen bizonyítékként csak a vádlott vallomásai álltak rendelkezésre. Ezek a vallomások azonban eltértek egymástól, több állítása az orvos-szakértői vélemények szerint, de a laikus számára is felismerhetően valótlan volt.

A bíróság ebben a helyzetben, a lakásban történtekre nézve a vádlottat szavahihetetlennek ítélte meg, a vallomását elvetette és a tényállásnak ezt a részét az orvosszakértői vélemény, a helyszíni szemle adatai és az egyéb bizonyítékok alapján állapította meg.

A védő és a vádlott fellebbezésében hivatkozott arra is, hogy a rendelkezésre álló adatokból meg kellett volna állapítani, hogy a sértett homoszexuális volt, és a tettlegesség ezen okból keletkezett. Azonban a bíróság ezt az érvelést sem találta helytállónak, hiszen a bizonyítékok között nem volt olyan, amely közvetlenül bizonyította volna a sértett ilyen beállítódását.

A Legfelsőbb Bíróság végül megállapította, hogy az ítélet megalapozott volt, valamint, hogy a kiszabott büntetés eltúlzottan súlyosnak nem tekinthető, annak enyhítésére indok nincs.

• Házassági vagyonjog

• Építés alatt álló ház vásárlási teszt

• Építési telek vásárlási teszt

• Épülő társasházi lakás vásárlási teszt

• Mezőgazdasági ingtalan adás-vétel teszt

• Társasházi lakás vásárlási teszt