Mind a munkavállaló mind a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással is megszüntetheti, ha a másik fél

A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. A felmondást az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet gyakorolni.

A munkavállalói rendkívüli felmondás esetén a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet a munkavállaló részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti az esetlegesen felmerült kárát is. Amennyiben a munkáltató nem fogadja el a munkavállalói rendkívüli felmondást a munkavállalónak munkaügyi pert kell indítania.

A munkáltatói rendkívüli felmondásnál a munkáltatónak a felmondást írásban kell közölnie, indokolnia kell, az oknak valósnak és okszerűnek kell lennie, a jogorvoslat lehetőségére a munkavállalót figyelmeztetnie kell, csak az arra jogosult személytől származhat. A felmondás következtében a munkaviszony azonnali hatállyal megszűnik és a munkavállalót nem illeti meg felmondási idő, felmentési idő és arra járó átlagkereset és végkielégítés sem.

II. Munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei:

-Munkáltatói jogellenes megszüntetés esetén: ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót, ilyen irányú kérelme esetén, eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni. A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzheti a visszahelyezést, amennyiben az a munkáltatótól nem várható el. (A bíróság ennek mérlegelésekor figyelembe veszi a munkavállaló szakmai képzettségét, a munkakörét, a munkáltatói jogsértés súlyát…stb.) Nem mellőzheti a visszahelyezést a bíróság, ha a felmondás felmondási védelembe, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, vagy a választott szakszervezeti tisztségviselőre előírt feltételeket nem tartotta be a munkáltató.

Amennyiben a munkavállaló nem kéri vagy a bíróság mellőzi a visszahelyezést a munkáltató köteles

1./ 2-12 havi átlagkeresetének megfelelő kárátalány (ennek összegét a bíróság a jogellenes munkaviszony megszüntetés összes körülményeinek mérlegelésével állapítja meg, a munkavállaló munkáltatónál eltöltött munkaviszonyának időtartamára, a jogellenesség súlyára, a felmondás alaki, tartalmi hibáira tekintettel),

2./ elmaradt munkabér (a prémiumot is),

3./ egyéb járandóságai (pl.: szabadságmegváltás)

4./ felmerült (bizonyított) kára,

5./ késedelmi kamat megfizetésére.

Amennyiben a munkaviszonyt a munkáltató jogellenes rendkívüli felmondással szüntette meg, akkor a munkavállalónak jár még

6./ felmentési időre járó átlagkereset,

7./ végkielégítés is.

Nem kell megtéríteni a munkabérnek, egyéb járandóságnak, kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült (pl. munkanélküli járadék). A munkaviszony a jogellenességet megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg.

-Munkavállalói jogellenes megszüntetés: esetén a munkavállaló köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Ha a munkavállaló a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen és a hátralévő idő rövidebb, mint a rá irányadó felmondási idő, akkor csak a hátralévő időre járó átlagkereset megfizetésére köteles. A munkáltató a felmerült és bizonyított kárát is követelheti a munkavállalótól, az erre vonatkozó szabályok betartásával.

A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetve megszüntetésekor munkakörét az erre előírt módon köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni (pl.: szerszámokkal, mobil telefonnal). Ennek feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. Az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét, egyéb járandóságait, ki kell adni az előírt igazolásokat.

A munkáltató igazolásának tartalmazni kell:

1./ munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési idő),

2./ munkavállaló TAJ számát,

3./ munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát,

4./ levonásokat a munkabérből jogerős határozat vagy jogszabály alapján,

5./ a megszűnés évében igénybe vett betegszabadság időtartamát,

6./ emelt összegű végkielégítésben való részesülését,

7./ nyilatkozatot, ha a munkabért levonás nem terheli,

8./ magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát,

9./ a munkanélküli járadék megállapításához szükséges SZJA, TB igazolásokat.

A munkavállaló kérésére munkaviszonyának megszűnésekor, megszüntetésekor és az azt követő egy éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt kiállítani, mely tartalmazza a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört és a munkájának az értékelését.